A kertészkedést gyakran a vidéki élethez kötik az emberek, de ma már szerencsére nem lehetetlen kertészkedni a város közepén sem, ráadásul nem egyedül, hanem közösségben, jó hangulatban, kertészeti praktikákkal kiegészítve. Ami rendkívül fontos, ugyanis sokaknak, ahogy nekem is, az egyik legnagyobb visszatartó erő a kertészkedéssel kapcsolatban, hogy fogalmam sincs, mit csinálok. És bár előszeretettel követem Kimmel Hajnalka Tudatos kertek oldalát, azért attól távol vagyok, hogy a gyerekkori borsófejtésen kívül továbbjussak mai fejjel a kertészkedésben.
Szóval azt hiszem, akkor a közösségi kerteket nekem találták ki, hiszen már a nevéből is kiderül, hogy van kert is és közösség is. Tehát nem kell egyedül ültetgetnem, ez mindenképp jó pont, ugyanis kötve hiszem, hogy magától kinőne a paradicsom, amit lecsókészítés után magról ültetek.
(Még jó, hogy a cikk írása közben utánanéztem és kiderült, hogy a paradicsomot palántáról szokás ültetni.) Innen már csak feljebb lehet jutni a (kerti) kút mélyéről, úgyhogy nézzük is, hogy mi is az a közösségi kert!
Mi az a közösségi kert, és miért szeretjük?
A közösségi kertek általában városban vannak, és jellemző rájuk, hogy egy adott városrész lakóközössége egymással együttműködésben saját kis ágyásokat gondoznak és ott zöldséget, gyümölcsöt termesztenek.
Jó esetben pedig a kertészkedésen kívül és közben pedig barátkoznak, tanulnak egymástól, tehát közösséget építenek.
Hogyan lehet bekerülni?
Általában nagyon egyszerűen: személyes vagy online jelentkezéssel és egy éves díj kifizetésével. A kisebb, népszerű kerteknél várólista is lehet, de nem reménytelen bekerülni, hiszen ezeken a helyeken is általában évente nyílik lehetőség új tagokat fogadni.
A Zsálya kertbe és a Padlizsán kertbe zuglói lakcímkártyával lehet bekerülni, míg a Zöldellő Zugló közösségi kertbe bekerüléshez elegendő egy budapesti lakcím is. A pontos részletekért és a jelentkezésért keresd fel a Zugkert oldalát.
Mi történik a közösségi kertekben?
A legtöbb helyen saját ágyást kapsz, amit magad művelhetsz, de általában vannak közös feladatok is, például fűnyírás, komposztálás, locsolás. Sok kertben tartanak egyéb eseményeket is, például palántanevelő workshopokat, génbank bemutatót, magbörzét vagy közös főzéseket.
Zuglóban pedig különösen virágzik a közösségi kertkultúra, ebben a cikkben pedig arról is olvashattok, hogy ezen a környéken mely zuglói közösségi kertekhez érdemes csatlakozni:
Padlizsán Utcai Közösségi Kert
Családias hangulat, sok tapasztalt kertész, de új tagokat is szívesen fogadnak. Itt akár arról is hallhatsz, mi a különbség a bio és a permakultúrás termesztés között, és persze közben remek padlizsánokat is nevelhetsz.
A kert már 2019 óta működik. A kezdeményezés élén környezettudatos zuglói lakosok állnak, akik pár év működés után elérték, hogy 45 darab 7,5nm2-es ágyásokon nevelhessenek fűszernövényeket és zöldségeket.
Cím: Budapest, 1148 Padlizsán utca 11.
Zsálya utcai Közösségi Kert
A Zsálya utcai ZUG Közösségi Kert 2014-ben nyitott és 64 darab 10 m2-es ágyással várja a kertészkedni vágyó zuglói lakosokat. Tartottak már palántázási technológiákkal kapcsolatos bemutatót, génmegőrzési eseményt is, és a közös bográcsozások se maradnak el.
Cím: Budapest, Zsálya u. 6, 1141
Zöldellő Zugló Közösségi Kert
Fiatalos, lendületes kertészközösség, ahol az újaknak is mindig jut hely és figyelem. A 1600 négyzetméteres közösségi kert egyik specialitása a komposztálás, úgyhogy kezdő komposztálóknak szuper indulás lehet ez a közösségi kert.
Cím: Budapest, Erzsébet királyné útja 78, 1142
Indul Zugló negyedik közösségi kertje!
Az Európai Unió társfinanszírozásából megvalósuló Turn the Tables projekt keretein belül már elindult Zugló negyedik közösségi kertjének tervezése. A Bonyhádi út és az Örs vezér útjának kereszteződésénél elhelyezkedő közel 1000 m2-es közösségi kertben lévő helyekre reményeink szerint már jövőre lehet majd jelentkezni.
Cím: Budapest, Bonyhádi út 46-48, 1141
Érdekes közösségi kertek más városokban
A közösségi kertek egyébként világszerte pezsgő színterei a városi ökotudatosságnak, élelmiszer-önrendelkezésnek és közösségépítésnek. Berlin híres Prinzessinnengarten nevű kertje például egy korábbi használaton kívüli telekből vált közösségi oázissá, ahol ma már nemcsak zöldségeket termesztenek, hanem workshopokat, filmvetítéseket és közösségi vacsorákat is tartanak.
New York City ikonikus példája pedig a Liz Christy Garden, amely az Egyesült Államok első városi közösségi kertjeként indult a ’70-es években, és ma is fontos zöld menedék a város szívében.
Amszterdamban a NoordOogst projekt egy fenntartható városi farm, ahol biogazdálkodás, oktatás, méhészet és közösségi terek találkoznak, London szívében pedig a Phoenix Garden egy gyönyörű, vadvirágos kert, amely a belvárosi zajból kiszakítva ad teret természetnek és közösségnek, önkéntesek segítségével gondozva.
Ha pedig csatlakoztatok már Magyarországon egy közösségi kerthez, osszátok meg velünk a tapasztalataitokat, illetve ha találtok olyan zuglói közösségi komposztálót, ami nincs még fent a Zuglói Ökotérképen, küldjétek el nekünk a mizuglonk@zuglo.hu emailcímre! Addig is kellemes kertészkedést!
